Velemér történelme

Velemér neve nem szerepel az őrségi falvak között. A legrégebbi történeti feljegyzések viszont arról tanuskodnak, hogy e vidéket több apró falu tarkította. Kimerítő név szerint felsorolás először a 13. századtól 1365-66-os évektől származik. A helység neve "fehér fényt" vagy "napsütést" jelent, és kapcsolatba hozható Valamár herceg nevével, aki az 5. század derekán Pannóniában telepedett meg a keleti gótok egyik vezéreként. A Velemér név így tulajdonképpen egy nemesi családnév.

1365-ben a felső-lendvai várat és az Omode család birtokát Széchy Miklós dalmát-horvát bán és Széchy Domonkos püspök adományul kapja a királytól. Az 1366-i birtoklás alkalmával sorolják fel a vár tartozékait részletesen. Ezek között szerepel a veleméri kerület, illeteve a veleméri völgy, amihez akkor 10 falu tartozott. Ma ebből 5 Szlovénia területén van.

Az eredeti helységnév "Szent Trinitas" vagyis Szentháromság falva. Későbbiekben a Velemér név maradt fenn. Ez a tény azt bizonyítja, hogy vidéken a környező helységek között rangos szerepe volt.

A veleméri kerület a XVI. században felbomlott. A terület egy része, köztük ez a falu is a Németújvári Batthyány család tulajdonába került. Az ősi lakosok a templomtól nyugatra a Dania hegyen és az attól délre fekvő mocsaras, nádastól és tölgyestől védett Tapolca és Kurtusa dombon laktak. Az erdők kivágása és a török pusztítás után a lakosság lehúzódott a Lóka patak mellé. A Topolán talált török kardmarkolatok bizonyítják a törökök ittlétét. A néphagyomány szerint a basa patak hídja alatt egy Soós nevű embert lenyakaztatott, mivel nem akart adózni a töröknek. A nép a templomba menekült, de onnan egy magyarul tudó török kicsalogatta őket, és majdnem mindenki elpusztult a kardjaiktól. Az ásatások nem igazolták azt a feltevést, hogy a halottakat a templom alá temették volna.

Velemér temploma légifelvételen

1686-tól áll rendelkezésre népszámlálási adat, mely szerint 66 lakossal a Velemér a környék legnépesebb települése volt. 1910-ig a lélekszám folyamatosan nő. Akkor 446 volt, 1910 után pedig csökken. 1960-ban 282, 1970-ben 226, 1990-ben 114, 2005-ben 85 fő a lakosság száma. A jelenlegi közigazgatási területi beosztás alapján e községet is az Őrség területi egységébe sorolják. Jóllehet régebben nem tartozott oda, ezért a nevét az őrségi falvak egyik régi megnevezésében sem olvashatjuk. 1696-ban a jegyzőkönyv azt rögzítette, hogy Velemér az őrségi körzettel határos. A Tótsághoz tartozik, anyanyelve ekkor is magyar volt. A XVII. század második felétől volt először iskolája. 1830-tól az Őrséget Kogutowitz Károly földrajzi elgondolás alapján kiterjesztette. Így került Velemér is az Őrség egyik községeként az Őrséghez, a Tótságtól mai nevén Vendvidéktől.
 

(Részlet Rákosy Imréné Velemérről íródott falukrónikájából)